Az üldözött művészet menedéke. Az Artpool Művészetkutató Központ
A Liszt Ferenc tér zajos éttermei, kávézói sorában egy csendes lakóház első emeletén található az Artpool. A Művészetkutató Központ megalakítása Galántai György képzőművész és felesége, Klaniczay Júlia nevéhez fűződik. Több évtizedes munkával olyan különleges gyűjteményt hoztak létre, amely a 60-as évektől egyre népszerűbbé vált új művészeti stílusirányzatok egyedülálló dokumentum-gyűjteményévé vált. Ezek a művészeti irányzatok nem illettek bele a hivatalosan elfogadott műfajok sorába, ezért a kultúrpolitika nemcsak hogy nem támogatta, de időnként kifejezetten üldözte őket. Olyan progresszív irányzatokra kell gondolni mint például az avantgard, az underground, a pop art, a performance és a művészeti szamizdat.
Galántai György 1969-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, de nem akart a hagyományos értelemben vett képzőművész lenni. Balatonboglár kápolnáját felújítva létrehozta a Balatonboglári Kápolnaműtermet, mely 1970 és 1973 között működhetett. Folyamatos támadások érték az ott folyó, nem hagyományos értelemben vett művészélet miatt. Az új műfajok megjelenését a helyi döntéshozók végül betiltották. A Kápolnaműterem olyan tűrt vagy tiltott művészeknek adott bemutatkozási lehetőséget, akik a nyugati művészeti hatásokra reagáltak, többek között a happening, az akcióművészet műfajával. A hatalom azonban nem értette, és nem is akarta érteni ezeket a művészeti területeket. Amikor a kulturális életben a visszarendeződés folyamata megindult, a kápolnát bezárták. Az utolsó, Balatonbogláron töltött nyáron azonban még sikerült összegyűjteni az új művészeti ágak jelentős képviselőit.
Ezután Galántai dokumentáló tevékenységet kezdett folytatni. Felismerte, hogy több művészeti stílusról csak rendkívül kevés információ áll rendelkezésre. Ezért illegális lakásarchívumot hozott létre Klaniczay Júliával együtt, de természetesen az erről szóló információkat a kultúrpolitika nem engedte a nagyközönséghez eljutni. Első lépésként bekapcsolódtak az úgynevezett Mail Art (küldeményművészet) kulturális mozgalomba. Ennek lényege, hogy egy művész több példányban készíti el az alkotását, majd körbeküldi véleményezésre a nemzetközi hálózat tagjainak. Amikor elkezdték őket megismerni, egyre több művész látogatott el a lakásarchívumba.
Két jelentős külföldi utazásuk során, melyet Nyugat-Európába és Olaszországba tettek, már célzottan azokat a művészeket keresték fel, akikkel a levelezés során megismerkedtek. Az utak alkalmával nagyon komoly anyaggal gazdagították az archívumukat. Elindították az Artpool rádiót, az anyagok azonban nem az éterben hangzottak el, hanem magnókazettára véve rögzítették az adásokat. Ekkor indult el a Budapest Zene sorozatuk is, a városban járva-kelve rögzítették a főváros hangjait. Térképet is mellékeltek a kazettákhoz, melyek bekerültek a cserealapba, mivel a csere volt számukra a legjobb archívum gyarapítási lehetőség. Olasz kapcsolataik egyre jelentősebbekké váltak, és ezáltal hangköltészeti és vizuális költészeti anyagaik gazdagodtak.
A kultúrpolitika továbbra sem hagyta őket érintetlenül: több mint ezer művet koboztak el tőlük és ezeket elégették. "Festő" néven vezettek aktát Galántairól egészen a rendszerváltásig.
1992-től válhatott az Artpool hivatalos kutatóhellyé. A sors fintora, hogy ebben a Liszt Ferenc téri lakásban az Artpool-t megelőzően egy olyan kulturális intézmény működött, mely az archívumot betiltotta. A gyűjtemény az aktív archívum koncepciót követi. Közzé kívánja tenni a Magyarországon kevésbé vagy egyáltalán nem ismert művészeti jelenségeket, és teret kíván adni a marginalizált területeknek is. Ugyanakkor művészeti tevékenységre is szeretne ösztönözni. Ehhez saját kiállítótérrel is rendelkezik P60 néven a Paulay Ede utcában. Ma már nem fordulhat elő az az Artpool létrehozói által többször megélt esemény, hogy kiállításaikat betiltják. Így történt ez még 1984-ben is, amikor a Magyarország a tiéd lehet! című tárlatot még a megnyitó napján betiltották. A kiállított művek azt voltak hivatottak bemutatni, hogy milyen is az aktuális Magyarország kép.
Az Artpool nagyobb részei az olvasó- és kutatótér, a video archívum, a magyar művészek munkásságával kapcsolatos gyűjtemény, a külföldi gyűjtemény, a kazetta archívum, a kiállításokról, eseményekről, művészekről szóló adattár, illetve a Galántai gyűjtemény is itt található. Az olvasó-és kutatótérben csak helyben olvasható anyagokat találunk, Performance és Body Art témában fellelhető irodalom csak itt kutatható Magyarországon. Rengeteg külföldi irodalommal rendelkeznek. Művészetelmélet, underground színház, női művészet, konceptuális művészet témákban rendelkezik jelentős forrásanyaggal. A témában nemzetközi folyóiratgyűjteménye is egyedülálló. Hangköltészet, graffiti, street art, installáció és akcionizmus témákban gazdag a magyar nyelvű gyűjtemény. A zene sem hiányozhat innen, underground és new wave hanganyagok egyaránt megtalálhatóak itt.
Videó archívumuk több mint ezer DVD lemezt tartalmaz, kulturális műsorokkal és az akcióművészettel rokon fluxus művészetet megörökítő filmekkel.
Az Artpool mára kinőtte a gyűjtemény tárolására és katalogizálására rendelkezésre álló teret. Ezért még ebben az évben átköltözik a Szabolcs utcai Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézetbe. A Szépművészeti Múzeumhoz tartozó központ továbbra is aktív gyűjtést végez, és folyamatosan gazdagítja ismereteinket ezekről az egyedi művészeti területekről.
Az Artpoolban 2018. június 23-án, a Múzeumok Éjszakáján jártam.
(A képek az Artpool Facebook oldaláról származnak:
https://www.facebook.com/pg/artpool.budapest/photos/?tab=album&album_id=10156272962501855)