Tartozom egy vallomással az Olvasónak. Nem olvastam Krasznahorkai László egyetlen könyvét sem a Mindig Homérosznak című előtt. Horribile dictu, a szerző nevének ismeretén kívül semmit nem tudtam róla. A kötetet a címe alapján választottam ki a felkínáltak közül, mivel rögtön első olvasatra, mint egy jól időzített jelzőhang szólalt meg bennem az a bizonyos valami, ami mindig is vonzott a déli tájak és különösen a görög kultúra felé. Így nem volt kérdéses a számomra, hogy ez az én kötetem, ezzel van dolgom. A könyvesboltban, ahová az internetes könyvrendelést átvenni érkeztem, az eladó felcsillanó szemekkel vette le a polcról a csomagomat: „Á, egy Krasznahorkai lesz!” – mondta, és mosolyogva nyújtotta át a kötetet. Ezt ...