Nem csak kalandos időutazást, de hangszer- és zenetörténeti különlegességek megismerését is nyújtotta a két fiatal, rendkívül tehetséges zongoraművész estje a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megrendezésre került Zsabó Fesztivál címet viselő eseménysorozat utolsó előadásán Tóth-Vajna Zsombor és Tóth-Vajna Gergely kápráztatták el  a közönséget játékukkal. A látogatók lehetőséget kaptak a múzeum Magyarország II. - A török kiűzésétől a XX. századig című kiállításának megtekintésére is a koncert előtt. 

A művészekről

Tóth-Vajna Zsombor a régi billentyűs hangszerek specialistája, a testvérével közösen alapított Harmonia Caelestis barokk zenekar karmestere. Magyarországon és külföldön tanult zenét, civilben orvosi diplomával rendelkezik és Ph.D tanulmányokat folytat a SOTE-n. Orgonaművészként is számon tartják. Fiatal kora ellenére több elismerésben is részesült. Tóth-Vajna Gergely a Harmonia Caelestis zenekar művészeti vezetője, karmestere, csembalón és forte pianón játszik. Orvosi diplomája megszerzése után bekapcsolódott az orvostanhallgatók oktatásába is, rezidensként tevékenykedik a Bókay Gyermekklinikán. Testvéréhez hasonlóan, több alkalommal kapott elismerést, orvosi témákban publikál is. Mindkettejük közös küldetése a négykezes billentyűs muzsika népszerűsítése, melyet a tegnapi estén a Piano e Forte Duo nevű formációjukban tettek meg.    

A különleges hangszerek

A közönség a szebbnél szebb zenedarabokat négy különleges hangszeren, három csembalón és egy fortepianón hallgathatta meg. Az első hangszer a legrégebbről fennmaradt, 1521-ben készített, olasz reneszánsz csemballó másolata. A legkevesebb billentyűzettel ez rendelkezett a négy hangszer közül, és a Nápolyi-öböl képével díszítették. Nem erőteljes hangú hangszer, lágy dallamok megszólaltatására alkalmas. A második hangszer egy 1731-ben készített francia csembaló, melynek már két billentyűzete van, így több hang megszólaltatására alkalmas. Megtudhattuk, hogy a XVIII. században jelent meg az igény a mély illetve magas hangokat váltogató zeneművekre, így a csembalók is átalakultak. A harmadik hangszer egy német csembaló másolata, eredetije Türingiában lelhető fel. 1714-ben készítették, két ilyen hangszer maradt fenn, az egyik Baché volt. Szintén két billentyűsorral rendelkezik. Ez a hangszer hosszabb mint a francia csembaló, a szélei a mai zongorákéhoz hasonlóan íveltek. A negyedik hangszer volt a fortepiano, elhangzott, hogy Mozart zongorának is szokás nevezni. Ebben kalapácsok ugyan vannak, de pedálok nincsenek, három térdemelője részben a pedálokat helyettesíti. Ezek lágyítják a hangokat vagy akár felemelik a klaviatúrát és odébb is tudják tolni. Hasonlóan használható mint a csembaló. A közönség a koncert végén közelről is megcsodálhatta, illetve ki is próbálhatta a hangszereket, és szakszerű, kiegészítő magyarázatot is kaphatott a zenészektől a hangszerekkel kapcsolatosan. 

A zenedarabok

A műsor rendkívül igényes és változatos összeállításban tartalmazta a korszak ismert és kevésbé ismert zenészeinek műveit. A közönséget segítették a darabok között elhangzott magyarázatok, melyek a keletkezési háttérre vagy a zeneszerzővel kapcsolatos érdekességre világítottak rá. Igazi csemegeként hallhattunk a XVII. századból, ismeretlen szerzőtől, a magyar udvarokból származó magyar táncokat, a Lőcsei Virginálkönyvből.

A továbbiakban szubjektív beszámolóként azokat a darabokat emelném ki, melyek legjobban elnyerték a tetszésemet.

Elhangzott William Byrd (1538 - 1623) The Queenes Almain című műve. Az angol reneszánsz leghíresebb zeneszerzője a királyi udvarban élt, kottakiadási monopóliumot is kapott. A mű egy fiatal lányról szól, akit akarata ellenére arra kényszerítenek, hogy apáca legyen. A legenda szerint I. Erzsébet királyné számára készült, és bejárta a világot, más-más címmel jelenve meg a különböző országokban. Henry Purcellnek, az angol opera fiatalon, tisztázatlan körülmények között elhunyt megteremtőjének három tételből álló d-moll szvitje szólalt meg az este során. A zenészek elmondták, hogy ebben az időben a franciás ízlés érvényesült az angol szerzők műveiben, és ez itt is érzékelhető. Johann Kaspar Ferdinand Fischer korában nagy népszerűségnek örvendő zeneszerző művei méltatlanul keveset szerepelnek a mai koncertek repertoárjában. Thália szvitje hangzott el a Zenei Parnasszusból, melyet a színház és művészetek múzsájához írt. Handel c-moll szvit két csemballóra című művének magyarországi bemutatója volt ez a koncert, így a sok zenei csemege között a művészek még ezzel is megörvendeztették közönségüket. A mű valószínűleg a hamburgi opera próbáinak szünetében, egy zenész jóbaráttal közösen készült improvizáció terméke. Végül Johann Christian Bach F-dúr rondó négy kézre című darabja csendült fel, melyhez egy különleges történet is társul azzal kapcsolatosan, hogy Johann Sebastian Bach C-dúr prelúdiuma az Ave Maria dallam alapja. A prelúdium Gounod által vált híressé, aki 1890-ben Munkácsy párizsi lakásán találkozott egy magyar zenésszel, Bloch József hegedűssel. Elmesélte neki, hogy nagyon szívesen játszott Bach prelúdiumot, egy dallamba azonban úgy érezte, bele kell javítania. Természetesen ezt a javított változatot Gounod sokáig csak asztalfiókjában rejtegette, majd egy alkalommal egy hegedűs barátjával el is játszotta. Ettől kezdve vált világhírűvé az Ave Maria dallam.

A koncert egyediségén kívül mindenképp kiemelendő az a szívet melengető harmónia és a testvéri szeretet apró mozzanatainak megnyilvánulásai, melyek az egész koncert alatt érzékelhetőek voltak a két fiatal művész között.

Szeretném az olvasók figyelmébe ajánlani honlapjukat, mely itt érhető el:

http://www.toth-vajna.com/

A művészek legközelebb április 21-én, a Vakok Állami Intézetének Nádor Termében adnak koncertet 19 órai kezdettel. Erről a Facebook oldalukon is lehet további információkat szerezni:

https://www.facebook.com/harmonia.caelestis.orchestra/

Ha lehetőségük van rá, hallgassák meg őket koncertjeik valamelyikén, bizonyosan maradandó élményben lesz részük.

Ne feledjék, hogy még egészen április 22-ig tart a Tavaszi Fesztivál, rengeteg összművészeti programmal! Az eseményekről a Budapesti Tavaszi Fesztivál honlapján: https://btf.hu/ illetve a programok helyszínein elérhető programfüzetből tájékozódhatnak.

(A bejegyzésben használt, a művészeket ábrázoló kép forrása: http://www.toth-vajna.com/media/kepek/, egyebekben az írás a szerző által készített képeket tartalmazza.)