2018. feb 17.

"Szomorúan is lehet derűsnek lenni." Vecsei H. Miklós, a színház és a versek

írta: RAnna
"Szomorúan is lehet derűsnek lenni." Vecsei H. Miklós, a színház és a versek

Február 13-án a Hadik Irodalmi Szalonban Juhász Anna beszélgetett Vecsei H. Miklóssal újonnan megjelent verseskötete, a Soliloquor kapcsán. A színész fiatal kora ellenére második alkalommal ad ki verseskötetet, melynek egy színházi szakszót választott címként. A lélek magányos beszélgetése Istennel (Soliloquor) verseihez kapcsolódóan életéről és pályájáról, szerepeiről is szólt a beszélgetés a zsúfolásig megtelt Hadik Kávéházban.

Juhász Anna, az est háziasszonya neves íróktól, költőktől idézett a beszélgetés témái kapcsán, és ezekre reagálva kérte Vecsei H. Miklós válaszait.

A kiválás

Az első téma a kiválás, elindulás, a többre törekvés, másra vágyás, alkotás volt. A kérdést egy Juhász Ferenc idézet vezette fel, melyre reagálva elhangzott, hogy Vecsei H. Miklós szerint Nagy László és Juhász Ferenc a jövő József Attilái. Még nem fedezték fel őket. Műveikben olyan tényekkel szembesítenek minket, melyek a valóságot alkotják. Szerinte azonban nem a tényekből rajzolódik ki a valóság. A kiválás tulajdonképpen a valóságba való átlépést jelenti a számára. Családi helyzetének és szülei munkájának köszönhetően egész életében szociális problémákkal szembesült. Csak későn kezdett olvasni és nem is olvasott sokat, a tanulást az iskolában eltöltött időre korlátozta. Nagyon erősen élt benne egy érzet, hogy valami felé tart, és ez a színházhoz való megérkezésében teljesedett ki, ez volt a megérkezés.

Írás, színházi élmények

A Pesti Színház Ünnep (David Eldridge) című előadásában, Kamarás Iván alakítása döbbentette rá arra, hogy a színészetben egyben benne van minden, addig számára alkalmasnak gondolt pálya. Tanárság, papság, pszichológia minden egyes elemével a színészi munkában megtalálható. Így született meg benne a döntés, hogy színész lesz. Kamarás Iván egyébként ezért az alakításáért elnyerte a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) legjobb férfi színészének járó díját.

További emlékezetes színházi élményeként Juhász Ferenc: A szarvassá változott fiú című epikus verséből készült színházi előadást említette. A szarvas az egész életet szimbolizálja, a fiúk életét jeleníti meg, ahol a visszatalálás, a visszatérés a halál szinonimája. Az édesanyához való örök hűség mellett az elszakadás szükségességét, törvényszerűségét is megjeleníti a darab.

Színházi szerepek irányai

Érdekes gondolat volt az eddig eljátszott szerepek kapcsán, hogy a színésznek szereptől függően kell saját belső világában lefelé illetve felfelé mozognia. Saját szerepeire vonatkoztatva úgy fogalmazott, hogy az önálló József Attila estje során a költő alakításánál ez egy lefelé irányú utazás, míg a most próbált Félkegyelmű Miskinjénél felfelé mozog a munka során. Dosztojevszkijjel kapcsolatban elmesélte azt a tervét, hogy nyáron szeretné a művet mintegy 200 oldalra lerövidíteni, hogy fogyaszthatóbb legyen az olvasó számára. Az az életérzés, amelyben Miskin van, nagyon megragadja őt, a végső tanulság pedig az ő számára a műből az, hogy nincs bűn, mi emberek egyek vagyunk.

Hit, élet, színház

Életünk nagyon unalmas lenne, ha nem létezne a nem megfogható. Folyamatos hinni törekvéssel él, de sokszor el is veszíti a hitet. Ezzel kapcsolatban azt gondolja, hogy az ember csak a többi ember által létezik, egyek vagyunk és Isten összeköt bennünket. A derű fontos része az életünknek, nem is annyira a boldogság és annak hajszolása. Talán inkább a derű állapotára kell törekednünk, mert szomorúan is tud boldog lenni az ember. Hamvas Béla van rá jelentős hatással ezen a téren, egy gondolatát idézte fel: "A mosolygó Krisztus és a kereszten lévő Krisztus egy."

Véleménye szerint a hit egy állapot, mely nagyon erősen kötődik a színházhoz. Olyan pillanatokat élhet át az ember, amelyekért érdemes élni. Átlényegülés történik, és a színpadon megélt helyzetekben átérezheti az ember, hogyan szeretne élni a saját életében.

Fordulópontok, katarzisok:

Vecsei H. Miklós számára a Rómeó és Júlia darabban alakított Rómeó szerepe során folyt egybe a színpad és az élet. Azóta más szemmel tekint a világra, az apró dolgokat is észreveszi.

A csend

A mai fiatalok erős hátrányaként emelte ki a beszélgetésben azt, hogy él közöttünk egy generáció, amely nem ismeri a csendet.  A mobiltelefonok rendkívüli veszélyeket jelentenek ebből a szempontból. A felületen mozog minden, és folyamatosan marad el az életükből a könyv és a színház, amely a belső csend áldásos hatásait meg tudná velük éreztetni. Az ember maga az ősidők óta nemigen változott, érdemes a csendeket előhívni. 

Kedvenc helyek, időtöltések, barátok

A Balaton egy olyan hely számára, ahová szeret visszatérni. A borozás az egyik kedvenc időtöltés, a bor személyességét kedveli, és az ezzel való találkozásokat. Barátok kapcsán ifj. Vidnyánszky Attilával való kapcsolatát emelte ki. Az Athéni Timon, a Liliomfi és a Félkegyelmű darabok fontos közös munkáik.

Bár a színházban mindenki más személyiség, de mindeközben mindenki egy, mert ugyanarra tették fel az életüket. Az ellentétek ezért a közös munka során fel tudnak oldódni. 

Kedvenc olvasmányokról beszélve Hamvas Béla Silentium, Titkos jegyzőkönyv műveit említette. A Beszélgetések Pilinszky Jánossal című könyv szintén kedvelt olvasmányai közé tartozik. Megemlítette az 1965-ben készült Lírai riport Pilinszky Jánossal című negyvenöt perces filmet, és Viktor Pelevin Az agyag géppuska című regényét.

A verseskötetről

A kötetről az este folyamán viszonylag kevés szó esett. A szerző Pilinszkyt érzi a saját munkáját inspiráló költőnek. A versek mellet a kötetben képek és zene-ajánlások is szerepelnek, így kép, szöveg és zene együtt adja ki azt a hangulatot, ahol életében épp most tart. A versekben saját magát írta meg, ő tükröződik a szövegekben. 

József Attiláról

A Pesti Színházban nagy sikerrel játszák Mondjad, Atikám című József Attila versekből álló önálló estjét. Juhász Ferenc József Attila sírja című verse meghatározó a számára. Minden előadás új dolgokra ébreszti rá a költővel kapcsolatosan. Megbocsátást kér az emberektől József Attila számára az előadással, ez a mozgatórugója ennek az estnek.

A beszélgetésről és a szerzőről

Vecsei H. Miklós a Vígszínház színésze. 2016-ban Junior Príma díjat kapott. Sok fontos kezdeményezés elindítója. A SZTALKER színházi csoport egyik alapítója, a POKET olvasást népszerűsítő program ötletgazdája. A Telekommal közös Digitális detox programban, a Csetrekészekben mentorként foglalkozik a jövő generációjával a csend, a nyugalom, és a tudatos jelenlét elérése képességének kifejlesztése érdekében.

A beszélgetés során egy fiatal kora ellenére rendkívül mély érzésű és gondolkodású fiatal színészt ismerhetett meg a közönség. A világ dolgaira nyitott, ugyanakkor látja annak visszásságait és kész cselekedni azért, hogy az életünkre rossz hatással lévő, megváltoztatható dolgokat jobbá tegye. A színházat valódi hivatásként éli meg, és a színpadon is egy jobb élet reményét szeretné a közönségnek felmutatni.    

vecsei_2017_rb_610x610.jpg(A kép forrása: http://vigszinhaz.hu/person.php?mid=xZ76D7RdaZD91A)

 

Szólj hozzá

József Attila Színház Pilinszky János Irodalom Juhász Ferenc Juhász Anna Hadik Vecsei H. Miklós Soliloquor