2018. feb 04.

Nyáry Krisztián és a megkérdőjelezett forradalom

írta: RAnna
Nyáry Krisztián és a megkérdőjelezett forradalom

Fölébredett a föld - könyvbemutató

Fölébredett a föld címmel jelent meg Nyáry Krisztián új könyve. A Budavári Művelődési Házban február másodikán a kötettel kapcsolatos beszélgetésen az írót Hevesi Judit szerkesztő kérdezte. A mű témája ezúttal az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, és alapanyagaként ismert illetve hétköznapi emberek levelezése szolgált. Ezen keresztül élhetjük át és írhatjuk újra a magunk számára azokat a jeles eseményeket, melyekről úgy gondoljuk, hogy akár álmunkból felriasztva is el tudnánk őket mondani. Nyáry Krisztián közvetítésével azonban egy egészen másféle megvilágítást kap a forradalmi események sorozata.  

Mintegy négyezer levélből válogatta össze a szerző a kötet anyagát. A 163 levél kiválasztásának szempontja az volt, hogy azok a történelemkönyvekből is ismert eseményekről szóljanak. Továbbá olyan személyek is legyenek a levélírók között, akiket '48 nagyjai között tartunk számon, valamint, hogy minél változatosabbak legyenek a témák. Lényeges volt az is, hogy egy-egy levél ne igényeljen túl sok magyarázatot.

Kommunikáció levelek útján

Miért épp a levelek szolgáltak kiindulópontként? Ezzel kapcsolatosan a szerző hangsúlyozta, hogy a levél az emberi civilizáció nagyon régi kommunikációs eszköze. Azonban régen ez sokkal személyesebb jellegű volt mint manapság. A korabeli levelek vizsgálata rendkívül fontos forrás a filológusok számára, a naplókkal, emlékiratokkal egyetemben. A történelmi korok leveleinek nagy része hozzáférhető, míg manapság, a digitális világban igyekszünk minél jobban titkosítani levelezésünket. Nyáry Krisztián szerint elgondolkodtató, hogy annak ellenére, hogy milyen sok időt töltünk azzal, hogy nyomokat hagyunk a digitális világban, nagyon kevés információt fogunk az utánunk jövők számára átörökíteni magunk után.

Miért épp az 1848-49-es időszakot vizsgálja a könyv? 

Az 1848-49 és a hozzá kapcsolódó események mindig is lényegesek voltak a szerző számára. A kutató munkáját nagyon megkönnyíti, hogy jól feltártak a forradalmi időszak eseményei. Régóta foglalkoztatja őt a magyar nemzeti, kulturális identitás alakulása is. Ebben az időben például nagyon komoly mértékű volt a név-változtatási hullám, sokan a német anyanyelvűek közül magyar nevet és ezzel együtt identitást is választottak.

Forradalom - kérdőjelekkel

A könyv megkérdőjelezi, sokszor idézőjelbe teszi azokat a legendákat, melyek az elmúlt 170 évben a forradalom és március idusa köré épültek. Meglepetten olvashatjuk az események valós alakulását, és le kell számolnunk több tévhittel is. Néhány példát megemlített a beszélgetésben: a 12 pont, melyet forradalmi dekrétumként tartunk számon, valójában Kossuthék Pozsonyban készült felirati javaslatának átültetése. Az általa követelt politikai foglyok szabadon bocsátása összesen két emberre vonatkozott, ennyi politikai foglyot tartottak számon ebben az időben. A Pilvaxban - illetve ahogyan bérlője után az akkori fiatalok hívták a Fillingerben - egy dadogó joghallgató, Sükei Károly próbálta elsőként nagy nehezen felolvasni a 12 pontot. Amikor a rendőrök el akarták vinni, a kávéház közönsége felfigyelt a zajongásra, s ha már a pórul járt fiú köré gyűltek, el is olvasták a követeléseket.

Petőfi nagyon tudatosan gondolta át és tervezte meg a nem mindennapi eseményeket. Dohány utcai lakásukban március 14-én este minden másnapi lépés kidolgozásra került. A szerző szerint pesti forradalom tulajdonképpen nem is létezett, hanem három helyen folytak párhuzamosan az események, Bécsben, Pozsonyban és Budapesten.

Lázongás ebédszünettel

Ugye nem gondolnánk, hogy egy forradalomban szokás ebédszünetet is tartani? Itt pedig a levelek tanúsága szerint ez történt. A lelkes forradalmárok elmentek ebédelni, miután délután három órára megbeszélték a folytatást. A Nemzeti Múzeumnál a délelőtt megkezdett eseményeket kissé megakasztotta, hogy a forradalmi tettek előtt ki kellett hajtani a múzeum épületébe betévedt teheneket. Ezek után valószínűleg már nem is csodálkozunk azon, hogy a levelek tanúsága szerint Petőfi aznap nem is szólt a néphez a lépcsőkről, helyette Jókai Mór és Vasvári Pál lelkesítették a Múzeumkertben összegyűlt tömeget.

Táncsics leginkább haza szeretne menni

A híressé vált festmény puritán börtöncellájával ellentétben Táncsics Mihály egy polgári berendezésű börtönszobában raboskodott, és kiszabadítása után sehogy sem akarózott neki a Nemzeti Színház aznap esti Bánk bán előadásán megjelenni. Ezért az volt a terv, hogy egy állszakállt viselő színész lép majd a színpadra helyette, és szól a színházi közönséghez.

Nők a forradalomban

A levelekből kitűnik Szendrey Júlia jelentős szerepe. A márciusi forradalomban a nők a férfiakkal egyenrangú résztvevői az eseményeknek. Leövey Klára, Teleki Blanka és társaik maguk is alakították a jeles napok történéseit. A kokárda viselése, és annak megtervezése Szendrey Júlia nevéhez fűződik. Kitalálta és meg is tervezte többek között azt, hogy mit kell viselniük a hölgyeknek a forradalomban. Ő maga rövidre vágatta a haját és nadrágot is viselt. Kiáltványban szólította meg nőtársait. Ekkor még mit sem sejtett arról a nehéz sorsról, amely Petőfi eltűnése után rá várt. Pénz nélkül, egyedül nevelte a gyermekét, majd egy második házasságban eltöltött nehéz időszak után külön költözött, és a saját lábára állt. Jelentős költő, sőt műfordító is volt, de írói munkássága csak töredékesen maradt fenn. Elsőként ő fordította Andersent magyarra.

Románc a revolúció idején - egy barátság megszakad

A Jókai Mór - Laborfalvi Róza közötti levélváltásból egy igazi love story bontakozik ki előttünk. Petőfit annyira bosszantotta barátjának a színésznővel folytatott kapcsolata, hogy még Jókai édesanyjához is elment, és szövetségre kérte őt abban, hogy a frigyet megakadályozzák. De a szerelmesek ezt még időben megneszelték, megszöktek, és végül összeházasodtak. Ekkor Petőfi szakított Jókaival. Későbbi üzenetváltásaikból az derül ki, hogy még egy ideig megpróbálták rendbe hozni a kapcsolatukat - sikertelenül.

A levelekből úgy tűnik, hogy a kor emberei közel állnak a ma emberéhez. Mindennapi problémákkal küzdenek, és szinte nem is veszik észre, hogy lezajlik körülöttük egy vértelen forradalom. Betekinthetünk hétköznapjaikba, nyomon követhetjük emberi kapcsolataikat. De jót tesz-e nekünk ez a leszámolás jelentős történelmi eseményeinkkel kapcsolatos illúzióinkkal? Akarjuk-e tudni, hogy mi zajlott valójában a pátosz övezte forradalmi napok hátterében? Ezt döntse el mindenki maga Nyáry Krisztián új könyve alapján, mely a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg.

folebredett_a_fold.jpg

(A kép forrása: https://www.libri.hu/konyv/nyary_krisztian.folebredett-a-fold.html)

A könyv megrendelhető itt: http://www.corvinakiado.hu/

 

Szólj hozzá

forradalom Irodalom Nyáry Krisztián levél irodalom