A II. világháborúhoz kapcsolódó, behegedtnek vélt sebeinket szakítja fel Mészáros Márta 2017-es filmdrámája. A filmet nézve a bejegyzés alcímeként szolgáló, József Attila verssor önkéntelenül is a néző eszébe jut.

A Chicagoban közönségdíjat nyert, két idősíkon játszódó történet két asszony tragédiája körül forog. Egy háborút megélt, "vélt" édesanya és a már felnőtt, külföldön élő lányának élete kapcsolódik újra szorosan össze egy Oroszországból érkező levél kapcsán.

A történetet nem részletezem, hiszen bizonyára sokan szeretnék még megnézni (a vetítések óriási népszerűségnek örvendenek a magyar mozikban). Annyit azonban elárulok, hogy Mészáros Márta nagy bátorsággal nyúlt egy hosszú évtizedek óta agyonhallgatott témához. Nevezetesen annak a generációnak a sorsához, akik a Magyarországra vezényelt szovjet katonák erőszaktevéseinek során születtek.

A filmesek közül Skrabski Fruzsina foglalkozott már a témával, Elhallgatott gyalázat című 2013-as dokumentumfilmjében. Többek között feltárta azt a döbbenetes adatot is, hogy 50 - 200 000 közöttire tehető az ebben az időszakban megerőszakolt magyar nők száma. Bár a megszületett gyermekek számát nem ismerem, de az előző adatból joggal következtethetünk arra, hogy nagyon komoly lehetett a születések száma is. Rengeteg olyan gyermekről beszélhetünk tehát, akinek édesapja szovjet katona volt. Mivel az átélt trauma elhallgatása jellemző volt, sokan valószínűleg nem is tudják - talán a mai napig sem -, hogy milyen módon történt a fogantatásuk.

Egy ilyen történetbe viszi bele a nézőt Mészáros Márta, aki remek színészeket válogatott a szerepekre. Törőcsik Mari neve nyilván sokakat vonz a mozikba, de számomra a leányát alakító Tóth Ildikó játéka jelentett rendkívüli élményt. Magával ragadó természetességgel játsza a valódi családtörténetével lassanként szembesülő nő szerepét, akinek felnőttkorában kell egy egészen más valósággal találkoznia, mint amit eddig a magáénak hitt.

Szép ellentételezése az erőszak által megfogant gyermek történetének a Törőcsik Mari által játszott nő fiatalkori barátnőjének igaz szerelme az Ausztriában szolgálatot teljesítő szovjet katonával. Ez a nagyon éles kontraszt rávilágít arra, hogy még ezekkel a történetekkel kapcsolatosan sem lehet általánosítani, nem csak erőszakos kapcsolatok léteztek a megszálló katonák és a helyi lakosság nőtagjai között. 

A film kifejezetten nemzetközinek mondható, nem csak a történetek játszódnak különböző országokban, de a szereplőgárdában és a forgatócsoport tagjai között is szép számmal találunk külföldieket. 

Bár a történet maga fikció, mégis sok hasonló történetet fedtek fel azok az asszonyok, akik hosszú évek elteltével végre beszélni mertek a velük történt szörnyűségekről. Az ő történetüknek is emléket állít ez a film.

A filmről bővebben itt: https://port.hu/adatlap/film/mozi/aurora-borealis-eszaki-feny-aurora-borealis-eszaki-feny/movie-169987