2018. máj 05.

Bernstein 100 - a jazz nyelvére hangszerelve

írta: RAnna
Bernstein 100 -  a jazz nyelvére hangszerelve

Milyen lehet a zene jövője? A száz éve született Leonard Bernstein a Harvard Egyetemen tartott előadássorozatának végén tartott búcsúbeszédében úgy vélekedett, hogy az eklektikus zene korszaka következik. A tonális zene lesz az uralkodó. Egyedi zenei nyelvek alakulnak majd ki, melyre az emberek ösztönös válaszokat adnak majd, és ezek a válaszok tudnak majd eléggé univerzálisak lenni ahhoz, hogy a zene érthető legyen. "A kérdést ma még nem ismerem, de arra a válasz bizonyosan igen lesz." - mondta a Mester.

bernstein.jpg

Bernstein zenével kapcsolatos gondolatait is megidézte Szőke Nikoletta és Gájer Bálint Bernstein 100 - The Jazz Side Story című koncertje a Müpában 2018. május 5-én. A koncerten elhangzó dalokat Barcza Horváth József nagybőgő művész hangszerelte át a jazz stílusára, ő a koncert ötletgazdája is. Több dalnak csak énekelt változata létezett eddig,  hangszerelt formában nem voltak elérhetőek. Ilyen például a Lucky to me című szerzemény. Az énekeseket hat tagú zenekar kísérte, zongorán, nagybőgőn, dobon, harsonán, szaxofonon és trombitán szólaltatták meg a dalokat, melyek igazán különlegesen szóltak a jazzes változatokban .

bernstein2.jpg

A koncert felidézte a híres Bernstein musicaleket, elsőként a Gene Kelly, Frank Sinatra, Betty Gerrett, Ann Miller szereplésével 1949-ben filmre is adaptált On the Town-t. A Wonderful Town című musicalből többek között az Ohio, a My Quiet Girl és a Little bit Love dalok hangzottak fel. Érdekes kísérlete volt az estének a tíz Oscar díjat nyert West Side Story musicalfilm híres szerzeményeinek jazz átirata. Megidézte a koncert a Candide című, 1956-ban írt operát is.

A világhírű zeneszerzőt és karmestert mint zenepedagógust is láthattuk az est folyamán. Három dokumentumfilmen volt követhető, ahogyan magyarázza, értelmezi a zenét. A saját maga által feltett kérdésekre adott válaszaival vezette be a hallgatóságot a zene különleges világának rejtelmeibe. Munkásságának fő célkitűzése volt, hogy a közönség ne csupán hallgassa a műveket, de értse is amit hall. Közérthetően, szemléletesen magyarázott, nem csak a felnőttekhez, de a gyermekekhez is igyekezett közelebb hozni a zenét.

Az egyik felvételen zene és dallam kapcsolatát elemezte, és kiemelte, a kettő egymás nélkül nem létezik, A dallamról az emberek általában azt gondolják, ez az, ami könnyen megmarad a fejükben. Szerinte a dallammal kapcsolatos követelmény, hogy legyen kerek egész - önmagában. A szimfonikus zenében ez egészen másképp van, a dallam olyan valami, amit tovább lehet bontani, mígnem egy egész szimfónia nem kerekedik belőle. A megfelelő dallamnak tehát továbbfejleszthetőnek kell lennie.

A két énekest és az egész koncertet a jazz műfajához illő elegancia és visszafogottság jellemezte. Nem telepedtek rá a zenekarra, egy nagyon jó együttműködés volt érzékelhető közöttük. A változatos dallamokban gazdag repertoár lehetőséget adott a zenészeknek arra, hogy a hosszabb, instrumentális részeknél szólóban is bemutathassák a tudásukat. Az énekesektől sokféle szerepet követeltek meg a dalok, remekül helyt álltak mindegyikben.        

A koncert, amely méltó tisztelgés a zeneszerző-óriás munkássága előtt, idén júliusban, a Városmajori Szabadtéri Színpadon lesz látható. 

Leonard Bernstein előadásai magyar nyelven olvashatók A muzsika öröme címmel megjelent könyvben. 

(A Müpában készült kép a szerző felvétele, a Leonard Bernsteint ábrázoló kép forrása: https://www.britannica.com/biography/Leonard-Bernstein )

 

 

Szólj hozzá

Zene Leonard Bernstein Müpa Bernstein 100 The Jazz Side Story Gájer Bálint és Szőke Nikoletta