2018. feb 09.

Változatok székely asszonysorsra - Anna két útja

írta: RAnna
Változatok székely asszonysorsra - Anna két útja

A Magyar Nemzeti Múzeumban 2018. április 29-ig tekinthető meg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum vándorkiállítása. A több szempontból is egyedinek számító tárlaton egy fiktív személy, Anna életútja elevenedik meg előttünk. A látogató teljesen bevonódik a hétköznapinak is nevezhető eseményekbe, és egy ponton ő döntheti el, hogyan alakítja Anna életét a maga számára legelképzelhetőbb módon. 

A tárlat kezdetén egy 1816-ban, a székelyföldi Farcádon felállított székelykapun át vezet a látogató útja. A Vajda család birtokaira lehetett ezen át belépni. Mi is Székelyföldre jutunk a kapun keresztül, a XX. század közepén járunk, és egy kisember képzeletbeli, de nagyon is valószínű sorsa elevenedik meg előttünk. 

Anna 1920-ban egy sokgyermekes családba született. Gyermekkorának központi eleme a munka volt. Tizenhét éves korában, az egyik csűrben eltöltött mulatós este során teherbe esett. A látogató Annával együtt itt kerül válaszút elé: megtartja a gyermekét vagy elveteti. Attól függően, hogy melyik lehetőséget választjuk ezen a ponton, két különböző lehetséges életutat járunk be vele a későbbiek során.

Anna megtartja a gyermeket

Ebben a verzióban Annát először kiközösíti a mélyen vallásos római katolikus falu, ahol teljesen elítélendő volt a házasság előtti nemi élet. A hajadonok férjhezmeneteli esélyeit rendkívüli módon rontotta egy ilyen kaland, s ha még teherbe is estek, a tehetősnek számító férfiakkal való házasságkötés kizárt volt. Anna később férjhez megy egy idősődő, I. háborús veteránhoz. Férje jól bánik vele és gyermekével, de hamar beteg lesz, és ezután nem csak a háztartást, de a gazdaságot is tíz éven át az asszony vezeti. A háború, a téeszesítés őt is utoléri, kénytelen Kolozsvárra költözni, ahol a szövőgyárban szorgalmasan dolgozik, miközben egy panellakásban (blokkban) él. Nyugdíjas korában, lakásában, a rádióból értesül az 1989-es forradalom eseményeiről. 

Ezen az útvonalon a paraszti élet környezetét, kellékeit, berendezési tárgyait láthatjuk.A csűrben egy rövid időre részesei lehetünk a mulatságnak, amelynek során a gabonaszemeket taposták le a táncoló párok. Tovább haladva hagyományos bútordarabok, ruhák,hétköznapi használati tárgyak, gyermekjátékok között visz az utunk. A gazdaságot jelképező teremben a mezőgazdasági, állattartási munka eszközeit ismerhetjük fel. A kolozsvári blokklakásban pedig a korszak paneleinek világába csöppenünk, a picike konyha és a nappali mind-mind korhű berendezéssel vannak ellátva.

Anna elveteti a gyermekét

Ha ezt a forgatókönyvet választjuk a magunk illetve Anna számára, akkor a korszak polgári miliőjébe kísérjük el őt. A független, önálló nő élete elevenedik meg előttünk. A gyermek elvetetése után olyan szégyenben kellett volna élnie a falujában, hogy a városba kell mennie, és ott cselédnek áll egy zsidó polgári családnál. Jó dolga van az új környezetben, szeret is itt lenni, de a háború nem kegyelmez, berobban az életükbe és a családot elhurcolják. Anna a pártnak dolgozik ezután, agitátor lesz, járja a vidéket és a pártirodán dolgozik. Egészen a Néptanács titkárságáig viszi. Mindeközben egy blokklakásban él, és 1989-ben a romániai forradalom híre itt éri el őt.

Amennyiben ezt az utat járjuk végig, megtekinthetjük a polgári család lakásának berendezési tárgyait (a bútorok a MNM tulajdonát képezik). Polgári attitűdöt érzékelünk, a zsúrkocsi, a tálalószekrény, az étkezőgarnitúra békebeli hangulatát éles kontraszként töri meg a sárga csillagot viselő játékmackó, és a szoba sarkában összekészített bőrönd a felette lógó sárga csillaggal díszített kabáttal. Annának saját lakrésze van, kicsi de minden szükséges megtalálható benne. A későbbiekben Anna irodáját láthatjuk, a kommunizmus jelképeivel, a pártpropaganda könyveivel. A kiállításon belül a kis irodai szoba elhelyezése nagyon leleményes. Annak elülső üvegablaka ugyanis épp a másik útvonalon található, paraszti gazdaságot jelképező területre néz, ahol Anna már zsákokba készítette össze a beszolgáltatni valót. Képzeletünkben tehát a két Anna itt egymással szemben helyezkedik el, a párthatalom képviselőjeként és annak elszenvedőjeként is. Mindkettő hétköznapi kisember, a történelem viharainak áldozatai.

A blokklakás azonos az előző útvonalon megismerttel, a két életút itt ér egymásba, és ebben a térben azonosak. A kiállítás során különböző női szerepeket élhetünk át, belebújhatunk a parasztasszony, a család- és gazdaság fenntartó, a cselédlány és az agitátor bőrébe is. Egy valamiben azonosak a szerepek, nem volt befolyásuk a történelem eseményeire, sodródtak azokkal. Minden helyiségben egy fehér, Anna nevével kihímzett csipkés kendő emlékeztet minket arra, hogy utunk mindvégig ugyanannak a személynek az életén keresztül vezet. 

A kiállítás megtekintőinek mindenképp ajánlom, hogy vegyék igénybe a szervezők által felajánlott mobiltelefonos applikációt, ahol a képzeletbeli Anna maga kalauzolja végig a látogatót mindkét történeten. Bocskor Bíborka, a Magashegyi Underground énekesnőjének ízes, szép beszéde segítségével élhetjük át a két nehéz asszonysorsot.

Rendszeresen szervez tematikus tárlatvezetéseket a múzeum, ezeken is érdemes részt venni, azonban ezek regisztrációhoz kötöttek. Ezekről részletesebb információk itt: 

https://mnm.hu/hu/kiallitasok/anna-valtozatok-szekely-asszonysorsra

 anna_kiallitas.jpg

 (Kép forrása: https://mnm.hu/hu/kiallitasok/anna-valtozatok-szekely-asszonysorsra)

 

 

Szólj hozzá

asszonysors Székelyföld Képzőművészet Anna kiállítás