Új könyvvel jelentkezett Rockenbauer Zoltán művészettörténész, melynek bemutatójára az Örkény István Könyvesboltban került sor. A szerzőt Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész kérdezte a kötet második, bővített, javított kiadásáról. Beszélgetésükből sok érdekesség derült ki a rendkívül inspiráló asszonyról. A szerző olyan részleteket is elárult, melyek az első kötet megjelenése óta jutottak tudomására és egyrészt átszínezték az első kiadás bizonyos részeit, másrészt új információkkal is kiegészítették az eredetileg írtakat. Néhány, a köztudatban élő tévhitet is sikerült eloszlatni.

A beszélgetés elején Nyáry Krisztián arra kérte az írót, hogy tömören próbálja meg meghatározni azt, ki is volt Csinszka (születési nevén Boncza Berta). Csinszkát a magyar Alma Mahlerként lehet meghatározni. Alma Mahler különböző művészeti ágakban alkotó férfiakat késztetett komoly teljesítményekre. Hozzá hasonlítható. Csinszka művésznek tekintette magát, de ő maga nem tudott művészként kibontakozni. Azonban rengeteg kevésbé ismert és nagyon híres írót, költőt, festőt inspirált és segítette pályájukat.

Rockenbauer Zoltán elárulta, hogy azért lett művészettörténész, mert Csinszkával kezdett foglalkozni. Először zenetörténetet kutatott. Később, egy Márffy Ödön festmény alapján kezdte a Csinszka kutatásokat, és a nő Ady halála utáni, Márffyval kötött és tizennégy évig tartó házassága érdekelte leginkább. Úgy látta, hogy a festőművész képeiben megjelenő szerelmi vallomás és az Ady által Csinszka hatására írt versek között komoly párhuzamok fedezhetők fel. 

A közhiedelemmel ellentétben, a Márffy Ödönnel  való házasság nagyon jól sikerült, pedig a köztudatban ez úgy él, mintha jelentéktelen éveket töltöttek volna együtt. Megismerkedésük idején a festő körülbelül 42 éves volt, nem volt családja. A rendelkezésre álló adatok alapján női kapcsolatai sem mutathatók ki. Körülbelül száz, nagyon jó minőségű kép született Csinszkáról. Művészettörténeti szempontból érdekes, hogy festészete nagy változáson megy keresztül a múzsájával való megismerkedése után. A fauve-ból jelentős stílusváltás következik, az École de Paris jellemzői jelennek meg képein. Kifejezetten dekoratív festészet jellemzi ezt a korszakát, életöröm és boldogság sugárzik a képeiről. A Móricz Zsigmondtól vásárolt telken közösen felépített otthonuk irodalmi szalonná válik, igazi művészpolgár életet élnek. A magyar művészvilág színe-java megfordult itt, lakásuk nyitva állt a különböző művészeti ágak képviselői előtt.

Csinszka személyiségének megértéséhez segít a gyermekkori éveire történő visszatekintés. Rokonházasságból született, édesapja ismert országgyűlési képviselő volt. Édesanyja korán meghal. Félárvasága nagyban befolyásolta a művészethez való viszonyát. Bár törődtek vele, de a szeretetet nélkülöznie kellett. Azonban a legjobb lánynevelő intézetekben tölti fiatalkori éveit, nem csak Magyarországon, de Svájcban is tanult. Művelt volt, nagyon olvasott és jártas a művészetekben. Jellemzően sokkal idősebb férfiakba szeretett bele, igazából az apai szeretetre vágyik. Az édesanyja elvesztését soha nem heverte ki. A svájci intézetből írókkal, művészekkel kezd levelezni.

Ady Endrével is levél útján veszi fel a kapcsolatot. Levelein keresztül tudta megfogni Adyt, és féltékennyé tette Lédát, aki miután Ady megmutatta neki Csinszka egyik levelét, nyomozni kezd a nő után, és soha többé nem hajlandó szóba állni vele. Egyébként sokan reagálnak a leveleire, a kevésbé ismert művészek is. A házasság tekintetében Ady nagyon bizonytalan volt, ezért ismerősei, barátai tanácsaira számított. Csinszka származása is kérdéseket vetett fel benne, a nő nem volt zsidó, míg Adynak előtte kizárólag zsidó nőkkel volt kapcsolata, és a Nyugat köré csoportosuló zsidó mecénás kör tartotta el. Segítséget a házasság kérdésében nem kapott, de mindenki tudta, hogy vérbaja, erősödő alkoholizmusa miatt egyedül elveszne. A házasság kordában tartotta, gyógyír volt a számára és Csinszka is tisztában volt vele, hogy a megmentő szerepét kell betöltenie. És valóban, négy évet szán arra az életéből, hogy megfeleljen ennek a feladatnak. Ha azon gondolkodunk, mi lehetett Csinszka számára vonzó az öregedő, beteges, alkoholista költőben, akkor a szerző szerint a válasz az, hogy Csinszka a Léda versekbe szeretett bele. Egy barátjuk kérdésére egyszer Csinszka úgy nyilatkozik, hogy nappal boldognak érzi magát, de az éjszakákról nem nyilatkozik. Kapcsolatuk a számára bizonyosan intellektuális élmény volt, az érzelmi problémák ellenére.

Ady halála után rendkívül fontos a számára, hogy ne mint a költő özvegyeként tartsák számon, nem akar a nemzet özvegye lenni. Határozott  elképzelése, hogy őt saját magaként tartsák számon, ne mint valakinek az özvegyét. Az állam által felajánlott juttatásokat is elutasítja, sokáig Ady műveinek szerzői jogaiból él. Még csak huszonhat éves ekkor. Rendkívül önálló nő volt, mint akkoriban az írófeleségek. Megpróbálta művészként kipróbálni magát, a festészet és az irodalom is érdekelte. Személyes tragédiája, hogy a feleség szerepének betöltése miatt Ady mellett nem válhatott költővé, Márffy mellett festővé. De valószínűleg közepes művész válhatott volna csak belőle. Az utókorra maradt versei, rajzai nem árulkodnak kiemelkedő tehetségről. Ő rajzban tartotta magát tehetségesnek, még fotózni is megtanult. Nagyon komolyan vette a festőművészetre való felkészülést, anatómiai órákra járt és boncoláson is részt vett.

Babits Mihályt ekkor keresi fel, a költő erőteljesen küzd Ady emlékével. Nem akar a nemzet elsőszámú költőjévé válni, és ezzel Ady nyomdokába lépni. Csupán egy évre találnak egymásra. Csinszka meglehetősen erőszakosan közelített Babitshoz, aki igyekezett hárítani, de a nő bravúrosan mindig visszakerült az életébe. Amikor azonban lassan kezd kiszeretni a költőből, akkor ő kezd el hozzá ragaszkodni. Itt kerül a képbe Márffy, Babitsal való kapcsolata megszakad.

A Márffy Ödönnel való ismeretsége még Ady idejére nyúlik vissza. Ady Endre jó kapcsolatot ápolt több festővel a Nyolcak köréből, egyszerre mutatják be Csinszkát és Adyt a festőnek. Megismerkedésük kezdete egy nagyszabású közös projekt, melynek keretében egy közös ismerős írónőt igyekeznek közös erővel kiszabadítani a vizsgálati fogságból, ahová az külföldről való hazatérése után kerül. Csinszka és Babits is házasságba menekülnek, de immár külön utakon. Csinszka a festővel, Babits pedig a Szabó Lőrinctől "elkért" Török Sophieval köt házasságot.

Rockenbauer Zoltán eloszlatja könyvében azt a tévhitet, hogy a Csinszka nevet Ady Endre adta volna múzsájának. A valóság ezzel szemben az, hogy Csinszka nevezte el Adyt Csacsinszkynek, s ebből nevezte el Ady őt Csinszkának. A Csacsinszky név érdekessége, hogy Csinszka édesapja kettős életet élt, és volt még egy családja egy lengyel gyökerekkel rendelkező nővel, akinek nevére hangzásban hasonlít a Csinszka által kitalált Csacsinszky név. Csinszkának egy féltestvére is volt ebből a házasságból.

Vajon mitől rendelkezhetett Csinszka ilyen inspiráló erővel, hogy hatására remek alkotások születtek, művészek pályája teljesedett ki vagy legalábbis értek el sikereket saját művészetiágukban? Mivel tudott így hatni, és honnan tudhatta ezt a képességét ilyen gazdagon kamatoztatni? A kutató szerint levelei igazi remekműveknek tekinthetők, akár levélregényként is tekinthetők lennének. A szerző szerint azonban ez nem valószínű, hogy tudatos volt a részéről. Nagyon jó szeme volt a tehetségekhez, a tehetségek felfedezéséhez. Vágó Mártának is ajánlotta a József Attilával való kapcsolatot, bár felhívta figyelmét a költőnél látható intő pszichés jelekre is. Ráérzett, a háttérben meghúzódó problémákra. Ráérzett arra is, hogy kire mivel tud hatni, kit mivel tud megfogni.

Mit jelenthettek vajon számára ezek a kapcsolatok? A szerző rámutat, hogy mivel Csinszka ezeket agyflörtöknek nevezte, nem feltétlen kell férfi-nő kapcsolatként tekintenünk rájuk. Közeledésében jellemzően nem volt erotikus töltet. A férfiak intellektuális szempontból érdekelték. Úgy vallott Csinszka egy alkalommal, hogy a férfiak emberségükön, lelkiségükön keresztül tudták őt megfoni, és így tudták meggyújtani benne az érzelmeit.

.

A könyv Facebook oldallal is rendelkezik, mely elérhető itt: https://www.facebook.com/csinszka2017/

Kép forrása: https://www.libri.hu/konyv/rockenbauer_zoltan.csinszka-a-halando-muzsa.html