A Fortepan fotógyűjtemény létrehozásának kettős célja volt. Egyrészt, az alapítók fel akarták hívni a figyelmet az amatőr fotósok hagyatékaira, amelyek a hivatalos sajtófotóktól eltérően Magyarországnak egy egészen más arcát mutatják. Másrészt közkinccsé kívánták tenni a szabadon publikálható, történeti értékkel bíró fotókat. Tamási Miklós, a Fortepan egyik alapítója a Műtárgyak éjszakáján tartott előadást a Fortepan első nyolc évéről. A beszámoló egyben a Művészet blogon megjelenő első vendégposzt. Köszönjük a különleges képekkel gazdagított írást!

Az Oktogon a Teréz körút és Andrássy út találkozásánál (Klösz György fotója)

Tamási Miklós és Szepessy Ákos az alapítói és megálmodói az online digitális képarchívumnak. A 2010-ben induló vállalkozás alapját az általuk többnyire lomtalanításból összegyűjtött anyag (analóg fotók és mikrofilmek) képezte. A Fortepan nevet a híres váci Forte fotócikk gyár Fortepan filmjétől kölcsönözték.

Az általános bemutatás után néhány fotóművész, fotós munkásságát és a hozzájuk kapcsolódó történeteket ismerhettük meg.

"Klösz Döme nélkül nincs fotó"

Klösz György (1844-1913) a XIX. század meghatározó fotóművésze Darmstadtban született. "Fényirdája" a Petőfi Sándor utca és Régiposta utca sarkán volt található. Míg korábban a műtermi fotózás volt jellemző, Klösz tipikus "street fotókat" készített, épületeket, városrészleteket fotózott. Fotóiból képeslapokat is készített. Szeretett magasból fotózni, ezért sok képét szekéren állva készítette el. Mondhatnánk, hogy jókor volt jó helyen, hiszen a Millenium évei éppen erre az időszakra estek. A fotóművészet fellendülésének kedvezett a könyvkiadás fejlődése és az a körülmény is, hogy hogy Budapest ebben az időszakban vált világvárossá. Hagyatéka - az 1949. évi államosítást követően - a Levéltárba került, ebből ma 1500 fotó található a Fortepan digitális archívumában.

Erdély, Tusnádfürdő (Schoch Frigyes fotója)

Schoch Frigyest (1856 - 1924) a kor legjelentősebb sztereo fotósának tartják. Ez egy különleges technika, amelynek a jobb és bal szem által látott képnek megfelelő két felvétel volt az alapja, és egy speciális eszköz (sztereográf) segítségével a néző szemében egyetlen térhatású képpé változott. Általában utcai fotókat készített, belvárosi sétákat örökített meg. Az ő nevéhez fűződik az első üvegpozitívok készítése is.

Schmidt Albin az Adria Biztosító Társaság titkára volt. 1905 körül a Nádor utcai Tigris Fogadóban lakott. Imádott fotózni és bárhová is ment, mindenhol fényképezett. A nagyértékű hagyatékát alkotó negatívok egy lomtalanításból kerültek elő. 

Schmidt Albin fotója

Berkó Pál a két világháború között készített amatőr fotókat. Ő már Leica fényképezőgéppel és filmmel dolgozott, ami jelentős technológiaváltást jelentett a korábbiakhoz képest. Nagyméretű fotóit az utcákon, házak falán helyezte el. Egyik fotóján Rákosi Mátyást is megörökítette egy május elsejei felvonuláson. A Dohány utcában is készített több fotót.

Berkó Pál fotója

Nagy Gyula már az 1940-es években fotózott, ő volt az egyik legaktívabb amatőr fotós. Nevét elsősorban 1956-os fotóival írta be a magyar fotózás történetébe. Az 1956 októberi események kezdetétől fogva minden nap az utcákat járta, minden fontosabb helyen megfordult és megszállottan fotózta az eseményeket. Megörökítette többek között a Sztálin szobor egy darabját és a pesti asszonyok december negyedikei gyászruhás néma tüntetését is a Hősök terén. 1957-ben letartóztatták és filmjeit lefoglalták. Csodával határos módon mintegy 600 fotó megmenekült. Ezeket Nagy Gyula 1989 elején, halála előtt két héttel felnagyított formában átadta a Kiscelli Múzeum részére. 2016-ban a forradalom 60. évfordulójának alkalmával a Fortepan komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az üvegfotókat kiállítsák, de ez különböző akadályok miatt nem tudott megvalósulni.

Nagy Gyula fotója

Lissák Tivadar szélsőjobboldali beállítottságú fotós volt, aki végigfotózta az 1938 - 1944 közötti időszakot. Nagy előszeretettel fotózott plakátokat, az 1944-es nyilas plakátokat is. Hat darab olyan fotóját ismerjük, amelyeken "csillagos" házak kapuit örökítette meg, de valószínűleg egyetlen házba sem lépett be, ilyen fotó nem maradt fenn. A fotókon szereplő házakat később nem sikerült beazonosítani. A holokauszt a mai napig fehér foltnak számít a fotóművészetben, a gettóról egyetlen fotó sem készült, vagy azokat nem ismerjük. 

Hunyadi József (1921 - 1983) író, publicista és amatőr fényképész volt. Irodalmi munkássága ifjúsági, történelmi regényeiből ismert. Az 1960-as évekből származó negatívok egy budakeszi ház padlásáról kerültek elő. Az új tulajdonosnak feltűnt, hogy a filmeket rejtő dobozokon ismert emberek nevei (Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Füst Milán stb.) szerepelnek. Ezért kapcsolatba lépett a Fortepannal. A dobozokban mikrofilmek voltak. Hunyadi az 1960-as években szépirodalmi művek "fülszövegeihez" készített fotókat. Később a Pajtás és a Magyar Horgász című lapok fotósa lett. Fotósként tulajdonképpen ismeretlen és a szakemberek szerint nem is volt túl jó, de az írókról készített fotói mégis fontosak az utókor számára.

 Moldova György. Hunyadi József fotója

Hámori Gyula esküvői fotógyűjteménye az Új Ember szerkesztőségétől került a Fortepanhoz. Hámori számos katolikus szertartás szerint zajló esküvőt fotózott a Bazilikában, de zsidó és ortodox zsidó esküvőket is szép számmal megörökített.

Hámori Gyula fotója

Bauer Sándor (1931 - 2009) hivatásos fotós volt. 1947-től fotóriporterként dolgozott az MTI jogelődjének. Egy Rákosi Mátyásról készült fotó kapcsán szerzői jogi vitába keveredett, amely egészen a pereskedésig jutott. A hazai fotótörténetbe azonban "vendéglátós" fotóival írta be a nevét. 1957 - 1987 között a Vendéglátás című lap fotósa volt, több ezer képet készített ebben a témakörben. Leginkább vendéglátóipari épületeket, helyiségeket fotózott, amelyekről azonban nyilvántartást nem vezetett, így nehéz őket beazonosítani. Az Esti Hírlap számára is dolgozott. Tudjuk, hogy az 1956-os események során is készített fotókat, de ezek a mai napig sem kerültek elő.

Bauer Sándor fotója

Tamási Miklós a Nagy Imre-per fotótörténeti vonatkozásait is megemlítette az előadásban. Érthető módon, a tárgyalásokról fotófelvételek nem készülhettek. 1958 nyarán azonban mégis készült egy 72 perces összevágás a tárgyalásról és a Köztársaság téri eseményekről, amelyet a mai napig sem mutattak be. A per 1961. évi felülvizsgálata során mindent megsemmisítettek. 1989-ben előkerült egy illegális másolat, amelyet propagandisztikus volta miatt nem mutattak be. Erről az anyagról készült néhány fotó a Fortepannál Nagy Imréről, Maléter Pálról, Vida Ferencről és a per többi szereplőjéről. 

A Fortepan munkatársainak odaadó, megszállott munkáját jól érzékelteti az UVATERV fotóanyagával kapcsolatos történet. A fotókon rögzített dokumentáció azt mutatta be és tette volna megismerhetővé, hogy az 1956-ot követő rekonstrukciós építkezések hogyan és hol folytak. Miután a munkatársak mintegy 120 ezer kockát átnéztek és kiválogatták a számukra érdekeseket, az épület és a dokumentáció leégett. Húsz ezer filmkockát emberfeletti munkával (áztatás, szárítás, restaurálás) mégis sikerült megmenteniük. 

Sokan őrizgetjük otthon régi, megsárgult fotóinkat, rokonainktól megörökölt fotóalbumokat, és sok esetben nem is tudjuk, kik szerepelnek a fotókon. Őrizgetjük, rakosgatjuk és tanácstalanok vagyunk, mit is tegyünk vele, hiszen kidobni nem visz rá a lélek. A Fortepan az 1900 - 1990 közötti fotókat gyűjti. Honlapja kereső funkcióval rendelkezik. A fotók szabadon, térítésmentesen letölthetők és publikálhatók, a forrás megjelölésével. Szívesen fogadnak be archív fotókat bármilyen formában. Néhány közgyűjteménnyel, mindenek előtt a Fővárosi Levéltárral igen jó kapcsolatot ápolnak. Ezek a közgyűjtemények hozzáférhetővé tették fotógyűjteményeiket a Fortepan számára. A Fortepannál a képek igazi otthonra találnak, nyugodt szívvel rájuk bízhatjuk őket. Ha a Fortepan honlapját böngésszük, lehet, hogy múltunkat is megtaláljuk.

Kapcsolatfelvétel: fortepan@gmail.com

A bejegyzésekben szereplő fotók a FORTEPAN honlapjáról (http://www.fortepan.hu/) származnak. Ez a bejegyzés vendégposzt, szerzője: Örömy.