2018. jún 08.

Talán mindenütt voltam. Életmű-kötet jelent meg Huszárik Zoltán filmrendezőről

írta: RAnna
Talán mindenütt voltam. Életmű-kötet jelent meg Huszárik Zoltán filmrendezőről

A 89. Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó gondozásában a tragikusan rövid életű Huszárik Zoltán filmrendező életművét bemutató kötet. Az olvasó nem csupán egy könyvet vehet kézbe, hanem egy DVD-mellékletet is, a Mohi Sándor rendező által készített, a neves rendezőről szóló portréfilmmel. Gelencsér Gábor filmesztéta mintegy 120 oldalt kitevő, részletes tanulmányával kezdődik a könyv, majd válogatást találunk Huszárik Zoltán írásaiból, a vele készített interjúkból, továbbá egy részletes függelék sorolja fel kitüntetéseit, filmjeit, színházi és rádiós rendezéseit, filmszerepeit, az általa készített könyvborítókat, könyvillusztrációkat, a róla szóló emlékkiállítások sorát. 

huszarik-borito.jpg

A könyv bemutatóját a FilmesHázban rendezték meg, 2018. június 7-én. A zsúfolásig telt helyszínen a nézők egy, a kötettel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetést hallgathattak meg, illetve megtekinthették Huszárik Zoltán 1965-ben készített, Elégia című filmjét. A szervezők egy rövid részletet is levetítettek Mohi Sándor Huszárik portréfilmjéből. Erről a filmről a könyvben Gelencsér Gábor azt írja, hogy bár az műfajilag nehezen meghatározható, de megalkotásával gondolatilag és formailag is valami egészen új és váratlan született a magyar filmművészetben. 

A beszélgetés résztvevői: Gelencsér Gábor filmesztéta, Ágh István költő, Sára Sándor rendező-operatőr, Mohi Sándor rendező és Hirsch Tibor egyetemi docens, filmesztéta voltak. Beszélgetésüket Lukács György újságíró moderálta. 

 

A beszélgetésből egy kétkedő, érzékeny, magát el nem fogadottnak érző művész képe rajzolódott ki. Azokban él tovább, akikre hatott, és ilyen értelemben művészete örökérvényű. 

Hirsch Tibor a kötetben szereplő Gelencsér Gábor tanulmányról elmondta, hogy az elemzi és kritizálja az életművet, szigorú szemmel veszi górcső alá Huszárik Zoltán munkásságát. Kitűnik a tanulmányból, hogy művészete nem illik bele a paradigmákba, paradoxonokat testesített meg filmjeiben. A Szindbád című filmnek nagyon nagy kultusza van, mindenki tud róla, még az is, aki látni ugyan nem látta, de bizonyosan hallott róla. A bonyolult filmnyelvi formát magától értetődő természetességgel használta. Azt vizsgálta, hogy miből táplálkozik a művészet. Rendkívüli filozófiai mélységeket járt meg.  A végeredményt a néző olyan olyan esztétikai élményként szemléli, mely lelkét-szívét megérinti. Más volt, mint a többi nagy alkotó. 

Mohi Sándor, a könyv mellékletét képező portréfilm rendezője elmondta, hogy a filmben megszólaló emberek segítségével hiteles képet szeretne kialakítani Huszárik Zoltánról. A leglíraibb és legdrámaibb filmek készítője. Hatalmas anyaggyűjtés előzte meg a munkát, huszonhárom emberrel zajlottak a beszélgetések. A megszólalók mindegyike a művészhez közel álló személy, sokan munkatársai voltak Huszáriknak. Mindenki pozitívan állt a róla való beszélgetéshez, és mindenki a maga Huszárik-képét mesélte el. 

konyvbemutato_huszarik.jpg

Ágh István szerint Huszárik Zoltán művészi stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. A hús-vér Huszáriktól távol állt minden emberi rossz. Felelevenítette első találkozásukat, és mesélt az utolsó tíz évről, melynek során nagyon közel álltak egymáshoz. A Csontváry-film hűvös fogadtatása, az irigység rossz hatással voltak rá. A filmről sok valótlanságot írtak, ez azt érzékeltette vele, hogy nem értik a filmjét.

Sára Sándor felelevenítette közös gyermekkori élményeiket, majd arról beszélt, hogy hogy véleménye szerint az  a jó, ha egy filmet többféleképpen lehet értelmezni. Huszárik Zoltán életszeretete érződik, látszik a filmjein. Szabad és kiszámíthatatlan ember volt, aki pontosan tudta, hogy az életére megy a játék. 

Huszárik Zoltán egy alkalommal azt mondta: Az ember legalább egy lábnyomot akar maga után hagyni, nem többet. Bár művészetével és főként az általa rendezett filmekkel ezt már több alkalommal is megtette, ez a kötet egy újabb lábnyomot jelent munkásságának megőrzése és ápolása útján. Jó szívvel ajánlom a kötetet az olvasóknak, melyből nem csak a művészt, de az embert is megismerhetik illetve meglévő ismereteiket szélesíthetik.

A könyv elérhető az Ünnepi Könyvhéten, illetve az Írók Boltjában, a Fókusz Könyváruházban és a Bookline-on. 

A FilmesHázban még megtekinthető a Huszárik Zoltán grafikáiból május elején nyílt kiállítás. 

(A kötet borítóképe az MMA Kiadó honlapjáról származik, illetve Szalay Ákos és Csókási Balázs fotóit használtam fel).

 

Szólj hozzá

filmművészet Film Elégia Irodalom Könyvbemutató Szindbád Huszárik Zoltán