A 89. Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó gondozásában a tragikusan rövid életű Huszárik Zoltán filmrendező életművét bemutató kötet. Az olvasó nem csupán egy könyvet vehet kézbe, hanem egy DVD-mellékletet is, a Mohi Sándor rendező által készített, a neves rendezőről szóló portréfilmmel. Gelencsér Gábor filmesztéta mintegy 120 oldalt kitevő, részletes tanulmányával kezdődik a könyv, majd válogatást találunk Huszárik Zoltán írásaiból, a vele készített interjúkból, továbbá egy részletes függelék sorolja fel kitüntetéseit, filmjeit, színházi és rádiós rendezéseit, filmszerepeit, az általa készített könyvborítókat, könyvillusztrációkat, a róla szóló emlékkiállítások sorát. 

A könyv bemutatóját a FilmesHázban rendezték meg, 2018. június 7-én. A zsúfolásig telt helyszínen a nézők egy, a kötettel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetést hallgathattak meg, illetve megtekinthették Huszárik Zoltán 1965-ben készített, Elégia című filmjét. A szervezők egy rövid részletet is levetítettek Mohi Sándor Huszárik portréfilmjéből. Erről a filmről a könyvben Gelencsér Gábor azt írja, hogy bár az műfajilag nehezen meghatározható, de megalkotásával gondolatilag és formailag is valami egészen új és váratlan született a magyar filmművészetben. 

A beszélgetés résztvevői: Gelencsér Gábor filmesztéta, Ágh István költő, Sára Sándor rendező-operatőr, Mohi Sándor rendező és Hirsch Tibor egyetemi docens, filmesztéta voltak. Beszélgetésüket Lukács György újságíró moderálta. 

A beszélgetésből egy kétkedő, érzékeny, magát el nem fogadottnak érző művész képe rajzolódott ki. Azokban él tovább, akikre hatott, és ilyen értelemben művészete örökérvényű. 

Hirsch Tibor a kötetben szereplő Gelencsér Gábor tanulmányról elmondta, hogy az elemzi és kritizálja az életművet, szigorú szemmel veszi górcső alá Huszárik Zoltán munkásságát. Kitűnik a tanulmányból, hogy művészete nem illik bele a paradigmákba, paradoxonokat testesített meg filmjeiben. A Szindbád című filmnek nagyon nagy kultusza van, mindenki tud róla, még az is, aki látni ugyan nem látta, de bizonyosan hallott róla. A bonyolult filmnyelvi formát magától értetődő természetességgel használta. Azt vizsgálta, hogy miből táplálkozik a művészet. Rendkívüli filozófiai mélységeket járt meg.  A végeredményt a néző olyan olyan esztétikai élményként szemléli, mely lelkét-szívét megérinti. Más volt, mint a többi nagy alkotó. 

Mohi Sándor, a könyv mellékletét képező portréfilm rendezője elmondta, hogy a filmben megszólaló emberek segítségével hiteles képet szeretne kialakítani Huszárik Zoltánról. A leglíraibb és legdrámaibb filmek készítője. Hatalmas anyaggyűjtés előzte meg a munkát, huszonhárom emberrel zajlottak a beszélgetések. A megszólalók mindegyike a művészhez közel álló személy, sokan munkatársai voltak Huszáriknak. Mindenki pozitívan állt a róla való beszélgetéshez, és mindenki a maga Huszárik-képét mesélte el. 

Ágh István szerint Huszárik Zoltán művészi stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. A hús-vér Huszáriktól távol állt minden emberi rossz. Felelevenítette első találkozásukat, és mesélt az utolsó tíz évről, melynek során nagyon közel álltak egymáshoz. A Csontváry-film hűvös fogadtatása, az irigység rossz hatással voltak rá. A filmről sok valótlanságot írtak, ez azt érzékeltette vele, hogy nem értik a filmjét.

Sára Sándor felelevenítette közös gyermekkori élményeiket, majd arról beszélt, hogy hogy véleménye szerint az  a jó, ha egy filmet többféleképpen lehet értelmezni. Huszárik Zoltán életszeretete érződik, látszik a filmjein. Szabad és kiszámíthatatlan ember volt, aki pontosan tudta, hogy az életére megy a játék. 

Huszárik Zoltán egy alkalommal azt mondta: Az ember legalább egy lábnyomot akar maga után hagyni, nem többet. Bár művészetével és főként az általa rendezett filmekkel ezt már több alkalommal is megtette, ez a kötet egy újabb lábnyomot jelent munkásságának megőrzése és ápolása útján. Jó szívvel ajánlom a kötetet az olvasóknak, melyből nem csak a művészt, de az embert is megismerhetik illetve meglévő ismereteiket szélesíthetik.

A könyv elérhető az Ünnepi Könyvhéten, illetve az Írók Boltjában, a Fókusz Könyváruházban és a Bookline-on. 

A FilmesHázban még megtekinthető a Huszárik Zoltán grafikáiból május elején nyílt kiállítás. 

(A kötet borítóképe az MMA Kiadó honlapjáról származik, illetve Szalay Ákos és Csókási Balázs fotóit használtam fel).