A keletről érkező Nap legendája
A Magyar Állami Népi Együttes Naplegenda című előadása a Müpában
Létezik olyan, hogy egyetlen előadás képes felülírni mindent, amit egy adott műfajról mindaddig gondoltunk. Számomra ilyen a Magyar Állami Népi Együttes Naplegenda című performansza, amelyet a Müpa-ban láttam, és melynek hatására bizonyosan másképp gondolkodom a néptánc műfajáról mint eddig. A tomboló, előadást záró tapsvihar elcsendesedése óta az jár a fejemben, hogy hol voltak ők eddig vagyis pontosabban hol voltam én, miért maradtam el mostanáig a világszínvonalúnak bátran nevezhető produkciójukról. Lendületük, dinamizmusuk az első pillanattól kezdve magával ragadott, és nem eresztett egészen az előadás végéig.
Nikola Parov bolgár származású zeneszerző a balkán zenéjének ápolója, gazdagítója és továbbvivője. Ő alapította meg a Zsarátnok együttest. Sebő Ferenc felkérésére szerezte a Naplegenda varázslatos zenéjét, melyen szintén erőteljesen érezhető a balkán hangja. Itt azonban Parov arra tesz kísérletet, hogy a magyar nép történetébe is beleszője a dél hangzását, egészen különleges atmoszférát adva ezzel a látottaknak-hallottaknak.
Bár népünk történetének eredetéről a tudósok még a mai napig is vitáznak, a Naplegenda már az első percekben hitet tesz amellett, hogy keletről érkeztünk, akár csak a Nap. A sodró lendületű előadás táncképeiben végig változatos szerepekben van jelen a meleget adó égitest. A táncképek magyarázatát nem szeretném itt megadni, remek feladat a néző számára, hogy megfejtse magának mindazt, amit ezekben a változatos képekben népünk és időnként Európa történelméről is láthat. Aki mégis szeretne a jelenetekhez magyarázatot kapni, annak ezt az oldalt ajánlom a figyelmébe: http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/repertoar/naplegenda/
A táncosok az első percekben szinte berobbannak a színpadra, és mintha a mi kezünket is elkapnák a tánchoz, húznak be minket a változatosan kanyarodó-forgolódó köreikbe, soraikba. Lendületük magával ragadó, odatapasztanak minket a színpadra és nem engednek el, egészen az előadás végéig. Változatos életkoraikban azonos szenvedéllyel, lelkesedéssel ropják a kifinomultan bonyolult és színes koreográfiákat, melyek szintén nem hagyják a néző figyelmét elkalandozni. Ez bizonyosan nem az a hagyományos néptánc, amit eddigi tapasztalatainkkal ismerhettünk, ez valami különleges egyvelege tradíciónak és újításnak, amely azonban láthatóan ragaszkodik a gyökereihez.
A táncosok virtuóz módon bánnak a több jelenetben is kellékként megjelenő botokkal, időnként az ázsiai harcművészet mozdulataira is emlékeztetnek vele. Jellemzően a harc eszközeként jelenik meg, az azonban változó, hogy mennyire válik hangsúlyossá egy-egy jelenetben. Lélekemelő, ahogyan a tánc a közösség erejét, összetartozását, és az egyént vívódásain, bajain átsegítő kommunaként működést megjeleníti.
A táncosok minden mozdulata tűpontos, együtt léteznek-lélegeznek a zenével, a testük minden kis porcikája visszaadja a zene lüktetését, ritmusát. A csoportos jelenetekben egymást viszik előre lendületükkel, a nézőnek pedig kedve lenne felpattanni és csatlakozni hozzájuk.
Az élő dalbetétek tovább színesítik a tánckar által felvázolt képet, és megmutatják dalaink, népdalaink hangi sokszínűségét.
Külön említést érdemelnek Imrik Zsuzsa jelmezei, melyek tökéletes összhangban vannak minden jelenet mondanivalójával. A Naplegenda nem csak a történelem, de az élet történésein is végigvezet bennünket, és rácsodálkozva fedezhetjük fel, mennyi ponton kapcsolódik személyes életünk az égitest járásához, változásához.
Az előadás egy kicsit a magyarság-tudatunkat is erősíti, hiszen méltán tölt el büszkeséggel minket az a tudat, hogy ez a sok szép mozdulat a mi kultúránkhoz tartozik, a balkáni hangulatú zene pedig egy egészen egyedi aláfestést biztosít ehhez. Abban biztosak lehetünk, hogy az előadás a világ bármely színpadán megállja a helyét, és jó hírét viszi csodálatosan gazdag tánckultúránknak.
Addig is, amíg a tudósok egyezségre jutnak a nép-eredetet illetően, gyönyörködjünk sokat a Magyar Állami Népi Együttes előadásaiban!
A bejegyzésben látható képek forrása a Hagyományok Háza honlapja:
http://www.hagyomanyokhaza.hu/galeria/353/